Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érzelmek, hatások

2009.04.10

"Gyakran találkozunk érzelmi megnyilvánulásokkal. Önmagunk és mások megfigyelése által. Hatások érnek bennünket. Bárhova megyünk, bármit teszünk a hatások körülvesznek bennünket. Legyenek gondolataink irányítottak, de akkor is keletkeznek a környezet hatásai által érzelmek bennünk. Ezek az érzelmek megmutatják, hogy épp merre haladunk. Mégis sokan tudatosságunkban egyszerűen elfojtjuk ezeket az érzelmeket. Az elfojtott érzelmek pedig egy másfajta rezgést képviselnek, egy olyan rezgést, amely maga az elfojtás rezgése.

Ezekhez a rezgésekhez pedig paraziták tapadnak. Élősködők. Ezek az élősködők azok a dolgok, amelyeket az Evangéliumok démonoknak neveznek. Entitássá sűrűsödott gondolati kivetülések. Igen gyakran valós fizikai érzéseket generálnak, sok esetben bizonyos fizikai érzésekről is felismerhető a jelenlétük. Az elfojtott érzelmekhez tapadnak.

 

Bűn, mint olyan, nem létezik. Csak a bűn érzete létezik. A bűn érzete pedig igen gyakran a meg nem bocsátásból táplálkozik. A meg nem bocsátás szintén egy elfojtás, egy érzelmi elfojtás. Éppen ezért mondja a biblia is, hogy a bűnös ember démonokkal terhelt. Nem kell megijedni a démon szótól, a fogalom mindössze egy nem fizikai entitást takar, aminek mi magunk adtunk életet. Ha nem engeded szabadon érzelmeidet, hanem elfojtod őket, akkor gyakorlatilag a meg nem bocsátás állapotában vagy. Hiszen megélni egy érzelmet nem rossz. Szükséges dolog. Mint a sóhaj a megkönnyebbüléskor. Ha elfojtod, magadhoz kötöd, magadhoz ragasztod és lényed egy része folyamatosan egy ilyen frekvenciát bocsájt ki, s mivel Önvalód nem részekre bontható, mert EGY és EGÉSZ, ezért testi kivetülésed valamely része veszi át ezt a rezgést. Ez a rezgés pedig megmutatkozik valamilyen fájdalomban, feszültségben, betegségben is akár.

 

Az entitások, melyeket itt démonnak neveztem nem rosszak. Mint ahogy a kóbor kutya sem rossz, aki az étterem mögötti kukákhoz járul enni, hogy életben maradjon. Semmi sem rossz. Csak elengedésre vár, s amíg nincs egy érzelem elengedve, addig ott eszik a kukákból.

 

A bibliai történetek szerint is a démonoktól szabaduló ember erős érzelmi kitöréseket mutat. Leggyakrabban sírással távoznak ezek az élősködők, de van, hogy hányással, esetleg széklettel. Lehetnek igen szélsőséges esetek is. Minél tudatosabban éli meg valaki azt, hogy utat engedjen érzelmeinek, annál könnyebben történik ez a távozás, mentesen mindenféle extrém dolgoktól. Például csak egy megkönnyebbült sóhajjal, esetleg sírással.

 

A világ sokkal több annál, mint aminek látszik. Tele van élettel még ott is, ahol szemed nem lát életet. Az élet pedig minden esetben táplálkozik. Kreatív Tudat nélküli formája rendkívül magára hagyottnak érzi magát, a legtöbb ilyen entitás indíttatása a félelem maga, az elmúlástól való félelem. Ezért ha az „érzelemmotorok”, az emberek - vagyis mi, akik az Isteni Kreatív Tudat elsődleges nézőpontjai vagyunk ebben az illúzió-világban – elkezdik elfojtani érzelmeiket, az elfojtás hatására egy rezgést generálnak. Egy rezgést, ami telis-tele van hiánnyal és rendszertelen, harmóniátlan. Az ezzel a rezgéssel szinkronban levő entitások pedig „ráállnak” a nyomra, a rezgésre, követik és rátapadnak. Jelenlétük gyakran feszültséget, fizikai problémákat okoz, leggyakrabban az érzékszervek anomáliáiban nyilvánul meg ez a jelenlét. Látás, hallás, tapintás, szaglás, íz érzékelés. Továbbá a gerinc menti feszültségekben. Érdekes, hogy az ilyen esetek többségében egy orvosi kivizsgálás alkalmával kiderül, hogy az illetőnek fizikálisan semmi betegsége nincs, mégis tüneteket produkál.

 

Hogyan szabadulhatsz meg ezektől a dolgoktól? Egyszerűen. Kezdd el elfogadni az érzelmeidet. Hagyj rá időt és alkalmat, hogy megéld a gyászt, a fájdalmat, bármit. Felülírhatod ugyan jó érzelmekkel, de előtte tanácsos megélni. Ez persze nem azt jelenti, hogy add át magad az érzelemnek, csak hagyd megnyilvánulni. De csak úgy tudsz érdemben elrugaszkodni egy „negatív” érzelemtől, ha megéled, ha hagyod távozni, ami bizony néha „zajjal” jár. Ha bezárod, feszültség keletkezik. Az érzelem benned keletkezik minden esetben, hiszen az érzelem a pontos lekövetése lényed éppen aktuális rezgésének. Ezért, mivel benned keletkezett, nem tudod megtenni azt, hogy bezárod előtte az ajtót. Hiszen már bent keletkezett. Ha bezárod az ajtót, nem tud távozni.

 

A temészeti népeknél például külön rituáléja van a siratásnak. Bár a legtöbb ilyen nép a halált inkább ünnepli, mert tudják, hogy nem az élet végét jelenti, mégis teret engednek egy külön alkalom révén az elveszített ember hiányából fakadó érzelem megnyilvánulásának, hiszen tudják, hogy szükség van rá.. Kívülálló látogató számára gyakran ijesztő is lehet ez: az emberek üvöltve siratják meg elhunytjaikat, rituális táncok közepette. Ekkor a hiány okozta fájdalom érzése is távozik, mint rezgés pedig LECSENG és feloldódik a mindenségben.

 

Ahogy érzed, hogy az örömöt jó megélni, éld meg ugyanúgy a bánatot, a frusztráltságot, a gyászt, a csalódottságot vagy bármi rosszat, s azzal elengeded a hozzá kapcsolódó rezgést, s többé nincs dolgod vele. Igen érdekes, és talán sokat elárul, hogy a depressziós emberek többsége is elfojtja nagyon sok érzelmét.

 

Érzelmeid az életed autójának műszerfala. Lehet, hogy a hatsávos autópályán harminccal kullogsz és a sebességmérő mutatóját átrajzolod filctollal 130-ra, de attól még csak harminccal mész. Írd felül ezt az állapotot úgy, hogy rálépsz a gázra. De előtte éld meg egy pillanatra, hogy rátekintesz a sebességmérőre. Harminc. Rendben. Elengedtem, most már mehetek gyorsabban.

 

Az érzelmek nagyon fontosak. MINDEGYIK. Nem kell félned tőlük, minden érzelem ÉRTED van. Neked jelez, hogy mit kell tenned. De ha nem hagyod, hogy jelezzenek, lehet, hogy nem a megfelelő módon cselekszel. Tehát: érzelmi műszerfalad jelez, hogy valami nincs rendben. Érzed, hogy valami nincs rendben: sírsz, hevesebben ver a szíved, szomorú vagy bármi. Vagy dühös vagy. Az érzelmi mutató kilengését ne akadályozd, nem kell félned tőle, hogy akkor jaj, most negatív dolgokat teremtesz. Éppen ellenkezőleg: itt is érvényes a „Hagyd magad, hamarabb szabadulsz” – elv. És hidd el, valóban sokkal hamarabb szabadulsz, ha hagyod megnyilvánulni és távozni.

 

Jézus azt mondta, hogy ha nem lesztek olyanok, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mehettek be a mennyek országába. Nézz meg egy kisgyereket: ha valamilyen érzelem megjelenik nála, egyből kiadja, hagyja megnyilvánulni és meg is szabadul tőle. Lehet, hogy pár perc múlva már kacag és játszik, holott még könnyes a szeme. Hát nem csodálatos? Mi meg a nagy komoly, felnőtt, „tudatos” agyunkkal igyekszünk rendszerezni és kontrollálni az érzelmeinket. Azt mondom, váljunk gyermekekké és érzelmeinket valóban arra használjuk, amire valók: lássuk meg és értsük meg belőle rezgésállapotunkat. Hiszen amikor az érzelem- megnyilvánulás történik, az az adott rezgésnek már csak a lecsengése. Nem kell félned, hogy egy sírással rosszat vonzol. Ha úgy érzed, feszít, hát sírd ki magad és utána kacagj szívből, megszabadultan, mint a kisgyerekek.

 

Egyáltalán nem azt mondom, hogy ragadj meg egy érzelmi állapotban, annak megnyilvánulásában. Csak tanulj belőle és fogadd el, értsd meg a saját érdekedben, mert mint minden, ez is érted van. Ha pedig megélted, már könnyebb is magasabb szintre jutni. Ahogy a gyerekek. Ők csodálatosak. Ők még zsigerből ismerik a titkot, ha a gondos szülő ki nem neveli belőlük..."

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.